2008. május 11., vasárnap

Hollandia

Voltam tegnap Hollandiában, Winterswijk-ben. Nincs messze tőlünk a határ, akár minden nap át lehetne menni autóval, fél óra kb az út az első nagyobb városkáig. Fogok is gyakrabban járni, nagyon jó áron lehet venni nagyon jó holland és belga söröket:). Egyébként nem szeretem hollandiát igazán. Legalábbis amennyit eddig láttam belőle... Szilveszterkor Amszterdamban voltam. Na ami ott volt, attól aztán a gyomrom felfordult: drogosok, buzik, transzvesztiták tömkelege az utcán, ráadásul akkor tömegestől kivonulva, ittasan. Az ottani "szabadelvűséget" már ezek láttán is kezdtem sokallni, de amikor az egyik transzvesztita elöttem sétálva egyszer csak felhajtotta a miniszoknyáját, kicsit terpeszbe tette a lábát, és megigazította a tangáját, minek hatására kivillant a zacskója a bugyika alól, na akkor azt hittem, hogy menten elhányom magam, vagy álonverem azt az undorító köcsögöt... Hányni végülis nem hánytam, és az állas is elmaradt, pláne látva azt, hogy ezután az akció után odament a srác (vagy lány?!?!) az egyik buzibár előtt álló három, gorilla méretű kidobóhoz, lekezelt velük, puszit nyomott mindegyikük orcájára, és barátságos beszélgetésbe elegyedett velük...
Na tegnap azért nem ennyire volt erőteljes az undor, de azért ahogy átértünk a határon (amit persze egy aprócska tábla, meg a navigáció jelzett csak), egyből érezni lehetett, hogy nem Németországban vagyunk. Szinte hihetetlen volt, hogy pár méter, és minden más már egy picit... Persze azért van hasonlóság az építkezési stílusban (a németeké hasonlít a határ mentén a hollandra, rengeteg pirostéglás ház...), de mégis érezni lehetett, hogy nem "otthon" vagyunk. A fagyizóban alig tudtam megértetni magam németül, hogy milyen fagyit szeretnék, és hogy mennyibe is kerül egy gombóc... A városka sétáló utcája tele szeméttel, láttunk cigánytelep szerű valamit is, de persze azért azt nem úgy kell elképzelni, mint nálunk otthon :).

Letérve a sétálóról azonban végre olyan dolgot láttam, ami javítja a fejemben kialakult holland országimázst! Egy kis utcán sétálva elértünk egy erdős, füves, parkos részhez. Az erdőbe bicikliút vezetett, hihetetlenül jó idő volt, hát nekivágtunk a sétának. Eszméletlenül gyönyörű házakat láttam, nem sablonszerű telekelosztással, geometriailag rendezetlen utcák az erdővel, fás részekkel körülölelve, és mérnöki pontossággal tervezett, legnagyobb igényességgel rendben tartott kertek sora... Döbbenetesen szép volt, egy olyan hely, amire azt mondtam, hogy ilyen házban, ilyen környezetben el tudnám képzelni, hogy leéljem az életemet. Még sosem láttam élőben ehhez hasonlót, csak a filmekben esetleg, amikor lélegzetelállító lakóparkokat mutogatnak. Az elért hatáshoz persze az is hozzájárult valószínűleg, hogy habár már este felé volt, mégis nagyon kellemes volt az idő, a levegő friss és langyos, jó illat, csend volt, és nyugalom, naplemente éppen. Szóval így egyben nagy volt a rám gyakorolt hatása. Csináltam pár képet, mutatóba, de azért ezen nincs rajta minden, meg az összhatást persze nem adhatja vissza. Ha érdekel valakit, majd megmutatom neki élőben!:)
Ja, és ami még nagyon sokat javít nálam Hollandia helyzetén, hogy itt majdnem annyi gyönyörű nő sétálgat az utcákon, mint Magyarországon, ráadásul rengeteg szőke, kihívó küllemű és öltözködésű!:) Tegnap az utácn sétálgatva megakadt a tekintetem két gyönyörű, könnyed öltözetű, fiatal szőke lányon. Egyszerűbben fogalmazva megbámultam őket!:) Azonban ők ezt látva sem haragosak, sem feldúltak, vagy sértettek, esetleg szégyenlősek sem lettek, hanem észlelve a rajtuk felejtett elmélázó, bámuló tekintetemet kedvesen visszamosolyogtak rám, mindketten... Na ilyen viszonylatban tetszik a könnyed felfogásuk:).

Nincsenek megjegyzések: